Új Közvetítések

Új Közvetítések

Egy kiállítás megtekintése előtt megnézzük okostelefonunkon az installációs fotókat vagy a művészek munkáit, folytatva és fenntartva a képek, valamint azok tartalmainak szakadatlan körforgását. A műalkotások és a kiállítások reprodukciója a digitális térben messzebbre jut el, mint amire fizikai jelenlétükkel valaha is képesek lennének.

Az internet technológiai fejlődése soha nem látott szintre fokozta a képek közvetítését, melyben egyszerre vagyunk képek és tartalmak mediátorai, fogyasztói és (újra)alkotói. Ebben az új közvetítési eljárásában mi, a nézők, a tartalommegosztók és az alkotók egyszerre válunk befogadóvá és termelővé a képek állandó keringésének folyamatában. Ez a médiatörténeti változás meghatározó nyomot hagyott a kultúránkon, az anyagok merevségét rugalmas kölcsönhatások sorozata váltotta fel, melynek következtében cselekedeteinket a közvetítés új formáiként érthetjük meg.

A kiállítás egy aktuális nemzetközi művészeti trend, az Y-generációs művészek alkotta, földrajzi kötöttségektől független online és kortárs művészeti közösség angol, német, szerb és hazai jelentős képviselőinek munkásságát kívánja felmutatni. Az Y, vagy milleniumi generáció képviselői, akik erőteljesen kötődnek mind az anyagi, mind a virtuális univerzumhoz, szó szerint belenőttek az internet és a közösségi média világába, amely jelentős változásokat idézett elő világérzékelésükben, szemléletükben.

Az interneten és a közösségi médián keresztül történő új közvetítések folyamatának részeként a műalkotások reprodukcióiból content lesz. Kate Eichhorn médiatudós definíciója szerint a content „néha információt közvetít, történetet mesél vagy szórakoztat, de egyiket sem kell tennie ahhoz, hogy hatékonyan terjedjen”. Értelmezésében a tartalom, és így a műalkotások reprodukciója is eltolódott a kulturális termelés anyagi és esztétikai kategóriáitól egy szigorúan piacorientált megközelítés felé, amely gyakran figyelmen kívül hagyja a műalkotások formáját, médiumát és műfaját.

Az a ritka alkalom, hogy egy kiállításon fizikailag találkozhatunk ezekkel a műalkotásokkal, valamint, hogy közelről láthatjuk ezen tárgyak formáját és médiumát, lehetővé teszi a tartalomgyártás körforgásának megtörését. A művészek műalkotásaikon keresztül a kétdimenziós, lapos képernyőről benyomásaikat újra-anyagiasították, kézműves és jól megtervezett műalkotásokká alakították. Változatos műfajokban, döntően analóg technikákkal dolgoznak, ugyanakkor referenciahálójukat az internet esztétikájában, a mindennapi létezésük hátterét jelentő virtuális valóságban keresik. Festményeiket, tárgyaikat és szobraikat aprólékosan megtervezik és megmunkálják mind digitális, mind kézi eszközökkel. Sokan közülük felfedik az alkotás folyamatát műveik felületén, finom, személyes nyomokat hagyva maguk után. Mások az alkotásaikban rejlő hibákkal játszanak, vagy szokatlan párhuzamokat hoznak létre a képek között.

A művészek részletekre fordított figyelme a művek erős és heterogén vizuális profilját eredményezi, ami első pillantásra megnehezíti azok mélyebb rétegeihez való hozzáférést. Ugyanakkor alkotásaikkal mégis túlmutatnak azon, hogy témaválasztásaikkal közvetlenül magára az internetre utaljanak. Megközelítésük rendkívül változatos, Nemes, Dunkelberg, és Freiwald a dekonstrukció modernista tendenciáira, a negatív és pozitív terek közötti kapcsolatra tekintenek vissza, míg Scheer, Batykó, Beck és Birds of Cool a festészet és a tárgykészítés határait feszegetik. Epp és Djodjevic a posztmodernista megközelítésehez kapcsolódnak, egyszerű jelzőket használnak, hogy humoros képeken keresztül meséljenek el egy történetet. Pearce és Fallon olyan tárgyakat hoznak létre, amelyek másképp nem is léteznének, Keresztesi pedig montázsokat készít amik a múlt esztétikai elemeit egyesítik, hogy új jelentést közvetítsenek. Végül Holze közvetlenül foglalkozik azzal, ahogyan a kulturális ipar megpróbálja a klasszikus műalkotásokat contenté alakítani.

A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ új nemzetközi tárlata tizenkét kortárs művész és egy négytagú művészcsoport alkotásain keresztül nyújt betekintést az internetes esztétika sokszínű, személyes felfedezésébe, új képeket és formákat hozva létre, amelyek kilépnek az anyagok merevségéből, további teret adva a valós és a virtuális közvetítéseinek.

 

Kiállító művészek:

Batykó Róbert, Arno Beck, Birds of Cool (Gresa Márton, Kármán Dániel, Németh László [Laca], Radvánszki Levente), Maja Djordjevic, Hannah Sophie Dunkelberg, Oli Epp, Liam Fallon, Tim Freiwald, Christian Holze, Keresztesi Botond, Nemes Márton, Harrison Pearce, Aaron Scheer

Kurátor:

Török Krisztián Gábor

Vizuális identitás:

Sassné Döme Melinda

Dankó Imre fotói a megnyitóról:

Iratkozzon fel hírlevelünkre


menü