Megalázott embervilág – megnyitó

Megalázott embervilág – megnyitó

Lois Viktor (1950) a kiselejtezett fém alkatrészekből vagy a védjegyévé vált mosógépdobokból összeszerelt különleges bútor-, jármű-, body-builder és hangszerszobrai révén vált a magyar képzőművészet egyik legeredetibb képviselőjévé.

Munkásságának egyik ihletője szülővárosa, Tatabánya nagyipari környezete, a használaton kívül maradt bányatelepek mementóként hátrahagyott gépparkja. Pályakezdése idején fotókkal, diákkal, filmmel rögzítette a bányászat által „felélt” vidéki környezetet, és a talált tárgyakból képtelennek tűnő, mégis logikus szerkezeteket, játékos asszociációkat teremtett.

1974 óta rendszeresen járt Szentendrére, ahol aktívan részt vett a neoavantgárd szellemiségű Vajda Lajos Stúdió tevékenységében, majd 1982-ben a városba költözött. Egymást követő sorozatokban születtek alkotásai, amelyeket – mintegy lezárásként – önálló kiállításokon mutatott be. A bútor-, majd járműprogram után készült a nemzetközi hírnevet jelentő hangszerszobor-széria, amellyel 1993-ban szerepelt a Velencei Biennálén.

2005 óta Amerikában, a Boston melletti Actonban él, alkotótársa Yin Peet szobrászművész, akivel a Contemporary Arts International művészeti központot vezetik.

Tíz éve formálódik és gyarapodik az emberi kapcsolatrendszert, konkrétan az ember másik ember általi megalázását középpontba helyező legújabb sorozata, amelynek most látható nyolc darabja egy elektronikusan, gombnyomással működésbe hozható, mosógépdobbal kiegészített fém tartóvázból és az ehhez rögzített, elnagyolt kidolgozású, ember nagyságú faszoborból áll. Ha beindul a mozgatásuk, akkor a mechanikus szerkezet mobil eleme rázkódó-robbanó erővel ér a szoborhoz, miközben lassan és visszatarthatatlanul koptatja a plasztikát, amit az idő múlásával folyamatosan alatta gyűlő apró faforgácsok is jeleznek

A nézőnek nemcsak a gombnyomással járó következményt, hanem a saját felelősségét is fel kell ismernie abban, hogy működésbe hozza-e a mechanizmust. Emellett azonban elgondolkodhat azon is, hogy volt-e hasonló, élő szituációban, és vajon melyik oldalon. A Lois Viktor egész művészetét átszövő ironikus felvetés azonban itt sem hagy minket magunkra: ne feledd, csak az tud állva maradni, akinek van gerince, amit az egyik szoborba faragott nyíláson benyúlva meg is tapogathatsz.

Te megnyomod a gombot?

Iratkozzon fel hírlevelünkre

menü