Ezek a legszebb éveink? – Pályakezdő perspektívák

Ezek a legszebb éveink? – Pályakezdő perspektívák

A generációs kiállítás elsőre talán szokatlan ötletét az a hiány adta, hogy az egészen fiatal művészgeneráció ritkán jelenik meg patinás művészeti intézményekben, akkor is leginkább csak a nekik szóló pályázatok beszámoló-kiállításai kapcsán. Az említett pályázatok rendszerint a harmincöt év alatti alkotókat definiálják fiatal művészként, míg az Ezek legszebb éveink? kiállítás esetében a szervezőelv az oktatásból történő kilépéstől számított öt év. A kiállító művészek közül akadnak, akik alig pár hónapja fejezték be tanulmányaikat, vannak, akik már újból iskolapadba ültek, néhányan pedig már oktatóként vannak jelen a hazai művészeti képzésben. Ugyanilyen szórást mutat pályájuk képe is: vannak, akik még csak próbálják megvetni lábukat a galériák, múzeumok és ösztöndíjak világában, de többen közülük már nemzetközi kiállítási tapasztalatokat is fel tudnak mutatni.

Az Ezek a legszebb éveink? tematikus csomópontokon és egy a pályakezdés élményéből kiinduló asszociációs enciklopédiából épül fel, amelyen keresztül a látogató nemcsak arról kaphat képet, milyen témák és médiumok foglalkoztatják az egyetemről kikerülő művészeket, de arról is, hogy milyen problémákkal és dilemmákkal terhelt a pályakezdés időszaka napjainkban.

Megnyitja: Szoboszlai János tanszékvezető egyetemi docens, MKE, Képzőművészet-elmélet Tanszék

Művészek:
Bajkó Dániel
Balogh Viktória
Biró Dávid
Dobokay Máté
Erményi Mátyás
Ezer Ákos
Hordós Boldizsár
Kárándi Mónika
Kocsi Olga
Koller Margit
Kötöde csoport (Bozzai Dániel, Hoffman Boldi Tamás, Imre Réka, Máté Dániel)
Kristóf Gábor
Kútvölgyi-Szabó Áron
Leitner Levente, Sallay Dániel
Makai Mira
Mihályi Barbara
Molnár Judit Lilla
Neogrády-Kiss Barnabás
Pálinkás Bence György
Pólya Zsombor
Radvánszki Levente
Rózsa Luca Sára
Schuller Judit Flóra
Szabó Menyhért
Szécsényi-Nagy Loránd
Szimán György
Timár Sára Erzsébet
Tóth Balázs Máté
Vékony Dorottya
Zellei Boglárka

Kurátorok: Don Tamás, Margl Ferenc, Sárai Vanda

Arculat: Borbás Marci

A kiállítás létrejöttét az Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

 

Ezek a legszebb éveink?
Pályakezdő perspektívák

A kiállítás azon fiatal magyar képzőművészek köréből válogat, akik az elmúlt öt évben szereztek diplomát valamely felsőfokú művészeti képzés keretei között. A kiállítás nem pusztán beszámoló egy művészgeneráció aktuális tevékenységéről, de mindemellett rálátást nyújt a pályakezdés élményére is.

A generációs kiállítás elsőre talán szokatlan ötletét az a hiány indokolja, hogy az egészen fiatal művészkorosztály – most már csaknem évtizedes tapasztalat szerint – ritkán jelenik meg a nagyobb kortárs művészeti intézményekben, akkor is leginkább csak a nekik szóló pályázatok beszámoló kiállításai kapcsán. Az említett pályázatok rendszerint a harmincöt év alatti alkotókat definiálják fiatal művészként, míg az Ezek legszebb éveink? kiállítás esetében a szervezőelv az oktatásból történő kilépéstől számított öt év.A kiállító művészek közül akadnak, akik alig pár hónapja fejezték be tanulmányaikat, vannak, akik már újból iskolapadba ültek, néhányan pedig már oktatóként vannak jelen a hazai művészeti képzésben. Ugyanilyen szórást mutat pályájuk képe is: vannak, akik még csak próbálják megvetni lábukat a galériák, múzeumok és ösztöndíjak világában, de többen közülük már nemzetközi kiállítási tapasztalatokat is fel tudnak mutatni.

Az Ezek a legszebb éveink? három szekcióra (intézménykritika, identitás és absztrakció) osztva igyekszik megmutatni a pályakezdő művészek körében releváns tendenciákat. A műveken felül a kiállítás egy, a pályakezdés élményéből kiinduló asszociációs tárgyegyüttessel egészül ki. Ez a gyűjtemény olyan tárgyakból, illetve zenékből, videóklipekből és filmrészletekből áll össze, amelyek a kiállító alkotók számára leginkább jellemzik a pályakezdés időszakát. A gyűjtés célja az volt, hogy a pályakezdő művészek maguk mondják el, hogyan látják saját helyzetüket (ahelyett, hogy a kurátorok fogalmaznának meg állításokat ezzel az időszakkal kapcsolatban). Az ebben a térben megjelenő tárgyak hangsúlyozottan nem műtárgyként vannak jelen, hanem mintegy a pályakezdés eltárgyiasult enciklopédiájaként.

A szubjektív gyűjtést ellensúlyozva egy adatokon alapuló rövid animáció objektivitásra törekvő módon összegzi, hogy az elmúlt öt évben milyen formában kaptak lehetőséget a pályakezdők a kortárs magyar képzőművészeti rendszer különböző szintjein.

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre


menü