XY – Újgenerációs lengyel-magyar festészet

XY – Újgenerációs lengyel-magyar festészet

Önirónia és társadalomkritika, a tömegkultúra jellegzetes szimbólumainak mozgósítása és a szélsőséges képzettársításokból, harsány kontrasztokból való építkezés egyszerre jellemzi az XY című tárlat generációs élményekben gondolkozó művészeit.

A generációelméletet két amerikai szerző, William Strauss és Neil Howe alapozták meg, akik az X generációhoz sorolják a 60-as, 70-es években, az Y generációhoz pedig a 80-as, 90-es években születetteket.

Az XY – Újgenerációs lengyel-magyar festészet című tárlaton az X generációhoz tartozó kurátorok, Éliás István és Kónya Ábel válogatásán keresztül ismerhetjük meg az Y generáció alkotóinak merész képi gondolkodását, s ezáltal a festészet legfrissebb tendenciáit.

Az Y generáció (1980–1995) tagjai „aktív” életüket vasfüggöny nélkül élték, élik. Művészeti karrierjük kezdeti fázisát egy olyan egyesült Európában kezdték felépíteni, ahol gyökeresen más üzleti és szociális viszonyok érvényesültek, mint a KGST országaiban bármikor korábban. Míg a rendszerváltás előtt a volt keleti blokk országai között nagyon intenzív és kölcsönös inspiráció működött a művészetek terén (s különösen markáns volt ez a jelenség Magyarország és Lengyelország között), addig az utóbbi évtizedekben a gondolatok és érzelmek cseréjének észak-déli útvonala gyakorlatilag elnéptelenedett.

Manapság mindenki Nyugatra tart. Ennek a jelenségnek jellemző szimbóluma lehetne a Cseh Tamás által megénekelt legendás krakkói vonat, a Cracovia-expressz megszűnése is. A MODEM rendhagyó kiállítása ezt a vákuumot igyekszik megszüntetni a legfiatalabb, ugyanakkor már professzionálisnak mondható generáció képzőművészeti állásfoglalásain keresztül – két olyan országból, amelyek egymással történelmileg és kulturálisan példátlanul szorosan fonódtak össze az elmúlt évezredben.

Ez a mai huszon- és harmincéves korosztály már természetesen tekint minden digitális eszközre – a modern technológiák mindennapjaik alapját, lételemüket jelentik. A MODEM tárlatán azonban pont egy olyan médiumon keresztül nyilatkoznak meg, amely nemcsak tradicionálisnak mondható, de amelynek már többször halálhírét keltették a művészetben használt új eszközök és az alkotómunkához való koncepcionális hozzáállás tükrében.

A táblaképfestészet azonban napjainkban, többek között az Y generációnak köszönhetően is, újra reneszánszát éli. A kiállításon keresztül arra is keressük a választ, hogy miben látják a fiatal, pályájuk elején álló művészek e klasszikus technika előnyeit, milyen témákat érintenek ezen keresztül, miként élnek a hagyományosnak mondható ábrázolás- és kifejezésmódok lehetőségeivel, feszegetik-e annak határait, és egyáltalán: milyen újító szellemű tartalmi és vizuális megoldásokat alkalmaznak. Az XY című tárlaton keresztül elénk rajzolódik egy olyan sokrétű vizuális napló, amely a művészeti kérdésfeltevéseken túl erőteljes eszközökkel beszél arról a korszakról, amiben mindennapjainkat éljük, és az alkotások által mutatott prizmán keresztül szembesülhetünk annak rejtett rétegeivel.

Kiállító művészek:

ANTALACI, Marta ANTONIAK, BAJKÓ Dániel, BARTA Bence, BERECZKI Kata, Natalia BUCHTA, Monika CHLEBEK, Wiktor DYNDO, EZER Ákos, Ron FISCHER, JAGICZA Patrícia, Karolina JABŁONSKA, KÓSA Gergely, Juliusz KOSIN, KÖNYV Kata, KUPECZIK Ágnes, Tomasz KRĘCICKI, Kamił KUKLA, Agata KUS, Monika MYSIAK, NAOMI Devil, ORR Máté, Krzysztof PIĘTKA, Olga PAWŁOWSKA, Cyryl POLACZEK, RÁCZ Noémi, Justyna SMOLEŃ, Paulina STASIK, Łukasz STOKŁOSA, SÜTŐ Róbert, Radosław SZLĘZAK, SZOLNOKI Szabolcs, TEPLÁN Nóra, VEREBICS Ágnes, Wojciech SZYBIST, Agnieszka WIELEWSKA

Iratkozzon fel hírlevelünkre

hungarian english

menü