Mindenütt jó, de…

Mindenütt jó, de…

Közösségi média projekt

Szeptember 13-tól új projekt indul a MODEM közösségi média felületein. Hétről-hétre egy pályakezdő, és egy a kortárs képzőművészeti közegben már jól ismert művészt kérünk fel, hogy készítsenek egy közös munkát, amely az otthonra reflektál. Egyfelől a projekt illeszkedik abba a programunkba, amelynek keretében kiemelten foglalkozunk a legfiatalabb képzőművész generációval. Másfelől pedig szeretnénk reagálni az idei év legmeghatározóbb jelenségére.

A COVID-19 vírus kapcsán kialakult járványhelyzet teljesen átírta az emberiség idei évét és egyelőre beláthatatlan hogyan változtatja meg a jövőjét. Emberek tömegei élték át szinte mindenütt a világon karantén helyzetet, ez több szempontból arra késztette őket, hogy gondolják át a helyzetüket és lehetőségeiket. Ebben a kényszerű szituációban az otthon a magánélet elsődleges színtere, a munkavégzés és a szabadidő helyszínévé is vált – legalább is a társadalom privilegizáltabb része számára. A friss élmények, emlékek, valamint az otthonhoz kapcsolódó kulturális és történeti asszociációk kellően tág mozgásteret biztosítanak a különböző művészeti megközelítési módokkal dolgozó alkotók számára, a téma feldolgozására.

Kurátor: Don Tamás

Bozzai Dániel és Gróf Ferenc

Bozzai Dániel (1988) 2018-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakán. Művészeti megközelítésmódjában a hatalom és az élelmiszerek relációi, és a tudásmegosztás áll. 2019-óta tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek. Tagja és grafikusa a “PAD, a környezeti igazságosságért” egyesületnek. A képzőművészeti tevékenységeit megelőzően a Zsigmond Király Főiskola bölcsészettudományi karán szerzett diplomát Filmteoretika szakirányon.

Gróf Ferenc (1972) képzőművész. A párizsi francia-magyar művészpáros, a jelenleg szüneteltetett Société Réaliste tagjaként vált ismertté. Munkássága műfajilag kötetlen: készít installációkat, filmeket, performanszokat, képzőművészeti alkotásaiban munkáiban gyakran áll fókuszban a tipográfia.

Bozzai Dániel: Bozzai Dániel alkalmazott grafikus, játékos módon tart militáris foglalkozást hét hónapos leányának. A kis poronty örömmel vesz részt a mókás, mindazonáltal hasznos felkészítésen, 2020

Vágó – Godel András
Narrátor – Jaskó Bálint

A már évek óta folyó nagymértékű fegyvervásárlás, a 20. század első felét idéző vizuális és írott politikai beszédmód,a nemzet fogalmával való mértéktelen hadonászás,a szellemi leépítés, az idegenekkel szembeni félelem- és gyűlöletkeltés,a háborús helyzet kialakítása a koronavírus kapcsán,majd a családunk karanténba helyezése bizony nagy hatást gyakorolt ránk, s arra sarkallt, hogy felkészítsük a jövő nemzedékét nemzeti honvédő háborúinkban való eredményes részvételére!

Gróf Ferenc: Thermidor after Thermidor (Zero alphabet series), 2020

Thermidor az 1792 és 1806 között használt francia forradalmi naptár tizenegyedik, júliusnak megfelelő hónapja. A királyság eltörlésének napja, 1792 szeptember 22 lett az új időszámítás zéró pontja. A naptára francia forradalmárok radikális törekvéseinek egyik fontos szimbóluma volt, a Gergely-naptárral való szakítás egyben az egyház és a királyság jelképeitől való megszabadulást is jelentette. A “thermidori fordulat” kifejezés viszont az ellenforradalom győzelmére utal: a második év thermidor havának kilencedik napján (1794 július 27-én) a Konvent véget vetett a Közjóléti Bizottság uralmának. Az ellenforradalmi, reakciós erők immár hosszú évek óta tartó diadalmenete úgy tűnt, talán megtorpan a pandémia révén. De athermidori fordulat virálissá vált, hullámokban terjed, az élet egyre több területén történik meg, a földi élet szinte minden szférájában, pulzáló terjedése megállíthatatlannak látszik. A “Thermidor thermidorután” felirat egy moduláris írásrendszer, a “Zéró ábécé”felhasználásával készült.

Benczúr Emese és Juhász Nóra

Benczúr Emese 1969-ben született Budapesten. 1990–1996 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult. 2002-ben Herceg Klára-díjat, 2004-ben Smohay-díjat, 2006-ban Munkácsy-díjat kapott. 2003-ban Derkovits-ösztöndíjas volt.1998-ban részt vett a 2. Manifestán Luxembourgban, 1999-ben a XLVIII. Velencei Biennálén, 2010-ben pedig a Liverpool Biennálén.2005-ben a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Csók István Képtárban volt gyűjteményes kiállítása, 2018-ban az elmúlt tíz év anyagából nyílt kiállítása a MODEM-ben Let It Be címen.

Juhász Nóra 1993-ban született Budapesten, és 2019-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem Festő szakán. 2018-ban a párizsi Université Paris 1 Panthéon-Sorbonne-on tanult Campus Mundi ösztöndíjjal; diploma után Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat nyert.  Képzőművészként a mai élet ellentmondásaival foglalkozik; festményein, videó-, és grafikai munkáiban különböző elemeket rendel egymás mellé, ellentétbe állítva a személyeset a társadalmival, a racionálist az érzelmivel, a hétköznapit az univerzálissal.

Benczúr Emese és Juhász Nóra: Cleaning, 2020

Videó: Varga Buda
Zene: Jávorka Ádám

Benczúr Emese és Juhász Nóra a felszámolódást helyezték a munkájuk fókuszába, ami a vírus helyzettől függetlenül is sok szempontból érvényes tapasztalat a mai Magyarországon. Mivel a kijárási korlátozások miatt a legtöbb dologgal együtt a képzőművészeti élet is megtorpant a művészeknek volt ideje a átgondolni a kortárs képzőművészet helyzetét. A két művész a következőkre jutott: az intézményrendszerben alig van pénz, reálisan nem is várható, hogy lesz a közeljövőben, a kiállítások meglehetősen kevés embert vonzanak,illetve szinte már nincs is olyan kiállítótér, amely normálisan működik. A művészek gyakran úgy érzik, hogy már csak magunknak alkotnak. Ezért mindketten elkészítettek egy művet a házuk gangján, amit rögtön el is takarítottak; ennek videófelvétele a közösen készült munkájuk.

Juhász a sketch diary című szöveges-rajzos munkáját terítette ki a belső udvarra, amelynek minden lapja a vírus előtti fél évének egy napját dokumentálja. Benczúr pedig a rá jellemző fanyar humorral színes konfettikből – amely legutóbb a Bright Future című installációjában jelent meg – rakta ki a Put it in order feliratot.

Koltay Dorottya Szonja és Pettendi Szabó Péter

Koltay Dorottya Szonja 1996-ban született Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán 2020-ban szerzett diplomát. Munkáiban az identitás kérdésével foglalkozik. A személyes hangnem jellemzi alkotásait. Privát terekbe lépünk be a munkáiban, amikben az őt érintő társas alakzatok és ellentmondásos kapcsolati működések rajzolódnak ki. Foglalkoztatják a generációkon átívelő narratívák, és az öröklött viselkedésmintázatok.

Pettendi Szabó Péter fotó alapú projektjei társadalmi érzékenységűek, kutatja a különböző archívumokban fellelhető képek újragondolásának lehetőségeit. Vizsgálja a fotográfia és más művészeti ágak közötti kapcsolódási formákat, különös tekintettel a hálózati és interaktív kommunikációra. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett. Jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem Fotográfia Szakának tanára, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának doktorandusza, az Intermédia Tanszék óraadó tanára.

Koltay Dorottya Szonja és Pettendi Szabó Péter: Gyere le Péter!, videó, 2020

Otthont cseréltünk egy hétre szabályok meghatározása nélkül. Az egyetlen megkötés az volt, hogy mindketten hagyjunk családi fényképeink közül egy válogatást a másik asztalán. Korábban egyáltalán nem ismertük egymást. Foglalkoztatott minket, hogy hogyan lehet a másik otthonában túllépni a betolakodó pozícióján, ha egyáltalán lehetséges. Amennyiben igen, mi jelzi ezt? Otthon tudom-e magam érezni a másik terében?

A családi képekhez eltérő módon viszonyultunk, és a képek kapcsán a másik személye és a saját otthonosság érzésünk különböző mértékben foglalkoztatott bennünket.

Kettőnk gyermekkorban kapott otthon fogalma gyökeresen más. Ahogy a szemléletmódunk eltéréséből fakadóan, mostani, már magunk által kialakított lakhelyek is markánsan különböznek. Az otthon csere nem csak térbeli, hanem életmódbeli váltást is eredményezett. Ahogy az alkotói folyamat során, úgy az elkészült munkában is az ezekből adódó feszültségek tematizálódnak.

Az otthon biztonságára való törekvést játéknak tekintettük, de nem pusztán szórakozásnak. Téttel játszottunk, a saját legintimebb környezetünket szolgáltattuk ki. Ez a sérülés veszélyét hordozhatja, ezért szükségszerű alapja volt a „kísérletnek” a bizalom.

Kérdés volt számunkra, hogy maradéktalanul tudunk-e azonosulni a megváltozott környezettel, vagy csak a saját beidegződéseinket érvényesítjük a másik otthonában, akár átalakítva azt. Ez a folyamat nem volt konfliktusmentes, sem nekünk, sem a környezetünknek.

Az otthon jelentette harmonikus közeg nagy részben a pihenés tere is. Arra jutottunk, hogy számunkra a biztonságos otthonra találás pontos jele a nyugodt álom. Közös munkánkban a másik terébe való beavatkozás valós tétje, a másik ágyában létrejött saját álom. Egymástól távol, mégis a másiknak kiszolgáltatva kapcsolódik két egymásnak idegen ember a legprivátabb állapotban.

Chilf Mária és Éliás Tamás

Chilf Mária művei egzisztenciális indíttatásúak: létkérdések, az emberi psziché, a szubjektum, az identitás. Utóbbi években a családi és történeti emlékezet problematikája foglalkoztatja.

1966-ban született, 1990–1995 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára festő és intermédia szakára járt. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán osztályvezető tanár.

2019-ben az MKE-n DLA fokozatot szerzett.

Fontosabb díjai, ösztöndíjai:
1996–97 Akademie Schloss Solitude, Stuttgart
1997–98 DAAD ösztöndíj Hochschule der Künste, Berlin
2005 Munkácsy Mihály-díj
2004 STRABAG festészeti díj
1996–99 Derkovits Képzőművészeti Ösztöndíj
1995 Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, Amszterdam; Germination 9, European Projects for Young Artists, Delphi; Ludwig Alapítvány ösztöndíja, Németország
1994 Karl-Hofer Gesellschaft Stipendium, Berlin

Éliás Tamás művei elsősorban videó munkák, de a fotó és generatív képkészítés területein is otthon érzi magát. Munkáira jellemző a személyes perspektíva, amihez általános kapcsolódási pontokat talál. Munkáinak vizuális jellemzője a képrombolás, vagy valamilyen szimbolikus tevékenységen keresztül bemutatott értékpusztulás. A debreceni Medgyessy Gimnázium, Mozgókép és Animáció készítő szak után jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem, Intermédia tanszékének hallgatója. Csoportos kiállításokon megjelent már többek között a debreceni MODEM-ben, a budapesti FISE Galériában és a szentendrei MANK Galériában.

Chilf Mária és Éliás Tamás: Vizit

Videónkban egy lyukkamerához hasonló vizuális megjelenítéssel invitáljuk saját életterünkbe egymást és a nézőt. Fel- és elfedünk mobiltelefonjaink kamerája és egy papírlapon ejtett apró luk segítségével. A fürkésző tekintet pásztáz. A szemlélődésben otthonaink áttűnő képei találkoznak, érzeteink keverednek, hangulataink, álmaink és emlékeink összeérnek.

Váczi Lilla és Gyenis Tibor

Váczi Lilla 2016-ban végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Médiaművészként elsősorban az idő és a téri helyzetek kérdései foglalkoztatják. Visszatérő témái a vidék és a mindennapi élet környezete, melyek nem csupán személyes, hanem a tágabb értelemben vett társadalom kordokumentációi is. Az emlékezés szubjektivitásán túl a rögzíthetőség, mint a kortárs médiumok problémái is megjelennek munkáiban. 2019-ben Derkovits ösztöndíjas, illetve idén a MODEM-ben volt látható páros kiállítása Termő/Föld címen. Művészeti, tanári, kurátori tevékenységein túl, az FKSE és az FFS egyesületek tagja is.

Gyenis Tibor (1970) képzőművész, 1995-től készít megrendezett fotográfiákat. Korai munkáin a színpadi technikákból kölcsönzött trükkökkel és optikai eljárásokkal a digitálisan generált képekhez hasonló fotókkal a medialitásra kérdezett rá. Azokat a pozíciókat kereste, ahonnét lehetőség nyílik a felület mögé húzódó struktúrák és érdekek megmutatására.

Újabb munkáin a fotográfiát katalizátorként használja, ami segít felszínre hozni és értelmezni pszichés és társadalmi történéseket, emberi kapcsolatokat.  Az előkészítésbe és a fotózás gesztusába rétegződik bele egy lehetséges cselekvés ökológiailag releváns keresése. A képeken és sorozatokon értelmező rendszereink ironikus reflexiója és kritikája tárul fel.

Gyenis Tibor és Váczi Lilla: Hangos szomszéd

Mindkettőnk számára meghatározó az utazás élménye. A pandémia és a Maradj otthon! felhívás azonban jelentősen megváltoztatta – legalábbis egy időre mindenképpen – ezzel kapcsolatos szokásainkat, viszonyulásunkat. Az elkészült filmünkben az otthon, mint privát szféra keveredik a nyilvános terek világával. Mindennapi közlekedésünk, életünk megszokott és jól ismert útvonalait járjuk. A személyes térbe kúszik a város, a táj látványa, vagy éppen fordítva, a lakóhely változtatja helyét a környezetben, így a mozgás és az állandóság benyomásai egyszerre jelennek meg a videóban.

Máté Dániel és Szász Lilla

Szász Lilla művészeti munkássága olyan kérdésekre irányul, mint például az emberek életvitele külső körülmények hatására létrejött zárt közösségekben Magyarországon és külföldön egyaránt. Fényképezett hajléktalan anyákat, fiatalkorú intézetben élő lányokat, a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj támogatásával New Yorkban élő második világháborús orosz zsidó veteránokat. Legismertebb fotósorozata a ’Zsolti mama mennybe megy’, ami egy Józsefvárosban élő, három prostituáltból álló ’család’ életét dokumentálja egy éven keresztül. Jelenleg a HIV magyarországi helyzetével foglalkozik: az OffBiennálen és a Liget Galériában mutatták be Pozitív című anyagát, amely egy HIV-e fertőzött nyugdíjas pedagógus emlékeit mutatja be.

Máté Dániel képzőművész a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2018-ban diplomázott Grafikusművészként. Az egyetem alatt a Művészeti és Művészetelméleti Szakkollégium és a KÖTÖDE munkacsoport tagja. Jelenleg az MKE Doktori Iskolájának doktorandusza. Munkáiban és kutatásában kép és jelentés viszonyát vizsgálja az ideológiák szempontjából.

Máté Dániel – Szász Lilla: Vigyázzon! (2020)

“A youtube nem lenne youtube, ha a COVID bejövetelével nem lepte volna el számtalan videó a vírusról, oltásról, oltás és maszkellenességről. Nem kellett sokat keresgélnünk ahhoz sem, hogy számtalan videót találjunk arról is, hogy mégis hogyan legyünk karanténban. Mert persze ez sem egyértelmű. 🙂

Megnéztünk pár oktatóvideót a helyes karantén-létről, amely összefoglalja, hogy mik is a fő szabályok. Ezekhez kerestünk és készítettünk képpárokat, amelyek közé archív felvételeket vágtunk be. Ily módon próbáljuk visszaadni, hogy milyen érzéseket váltott vagy éppen vált ki belőlünk a karantén.”

KissPál Szabolcs és Gregóczki Réka

KissPál Szabolcs (1967) Budapesten élő képzőművész. Műveiben politikai, társadalmi, történelmi összefüggésekkel foglalkozik, változatos médiumokat használva a videótól, tárgyakon és fotókon keresztül installációkig. Művei számos hazai és külföldi kiállításon szerepeltek (Prágai Biennálé, Velencei Biennálé, Whitstable Biennial, Media Art Biennial Seoul, Apexart New York, IFA Berlin, W139 Amsterdam, NCCA Moszkva). 2002-ben Henkel Youth Artist Prize-ot, 2008-ban Munkácsy-díjat kapott.Több egyetemen tanított vendégoktatóként (Finország, Németország, Szlovákia), jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékének docense.

Gregóczki Réka (1991) 2019-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetemen festőművész, illetve képzőművész-tanár szakokon. 2016-ban Campus Mundi ösztöndíjjal tanult Rómában. 2016-tól foglalkozik helytörténeti kutatásokon alapuló munkákkal. Egyik meghatározó témája a holokauszt, azon belül a szerbiai területeken élt zsidóságot érintő események. Művészeti eszközei jellemzően videó/videó installáció, amelyekhez audio tartalmakat is készít. A munkáiban gyakori a hiány megjelenése, az emlékezés politika kérdései, illetve az archív anyagok művészeti célú használatának módozatai. A munkafolyamat során sok esetben dolgozik együtt más diszciplína területeken tevékeny szakemberekkel, mint például: néprajzkutatók, szociológusok, történészek.

Gregóczki Réka: Libra, 2020

A videó központi témája az aktuális járványhelyzet miatt kialakult mérlegelés kérdését vizionálja. Az elmúlt hónapok tapasztalata után nem nehéz elképzelni, hogy mi történne, ha mégis létrejönne egy szélsőséges helyzet, amely az életek fölötti döntés kényszerűségét vonja maga után. Vajon mérhetővé válhatna -e egy emberi élet és mi az a legkisebb morális súly, ami még elviselhető az egyén számra.

Iratkozzon fel hírlevelünkre


hungarian english

menü