Keletnémet zsemle

Keletnémet zsemle

A Berlin-Perzlauer Berg-i Husemannstraße egyik pékségében egy kosárnyi friss „Ostschrippe” várja a vásárlókat. Fénykép: picture alliance / dpa- Zentralbild / Peer Grimm

N/osztalgia

A kilencvenes években kezdi meg diadalútját az „Ostschrippe” névre hallgató egykori keletnémet zsemleféleség. Természetesen ekkor már rég nem 5 pfennigbe kerül. De persze az ár nem is igazán számít, ha az osztalgia egyik ilyen szimbolikus darabkájáról van szó. Az Ostschrippe egyenesen a sütőből jön. Egy kicsit kicsi, de ropogós, tehát valahogy romlatlan és hamisítatlan – pont olyan, amilyennek egy keletnémet látja magát. A nyugati zsemle ezzel szemben mesterségesen fel van fújva, és minden nyavalyát hozzáadnak. Még csak nem is zsemlének hívják, hanem bioterméknek vagy franciás előkelőséggel bagettnek adja ki magát. Ráadásul még drága is. Keresve sem találhatnánk szebb metaforát a nyugatnémetekre. De arról persze nem hallani, hogy az államilag erősen támogatott NDK-s zsemlét többfelé a csirkéknek és a sertéseknek adták olcsó eledelként. Vagy, hogy a pékeket 1989-ig a szükség gyakran kényszerítette a pótlóanyagok használatára. A legendák halhatatlanok, és tények csak nehezen kezdik ki őket.

/részlet a Áttörés. Kelet – kültéri kiállításból/

Iratkozzon fel hírlevelünkre


hungarian english

menü