TERMÉSZETMŰVÉSZET/ KITERJESZTETT VALÓSÁG


10 éves a Nemzetközi Velencei-tavi Symposion

A land art a kortárs művészet egyik különleges ága. A hatvanas években a land art alkotások/installációk a természetben valósulnak meg, sokszor kifejezetten nagy léptékben. A természetművészet területén az alkotók ma sokkal érzékenyebben, a természeti folyamatokra fókuszálnak, a természetben, természetes anyagokból születnek a művek, s ott is halnak meg. Az alkotásokat fotókon, videókon rögzítik, de olykor ezek is továbbírva, átértelmezve kerülnek a nézők elé, a kiállítótermekbe vagy más formában elérhető, AR APP (Augmented Reality) alkalmazásba. Kurátorok: Péter Ágnes Munkácsy-díjas szobrászművész, N. Mészáros Júlia művészettörténész Megnyitó: 2016. június 17-én 17 óra A kiállítást megnyitja: Szombathy Bálint képzőművész, művészeti író, költő, kritikus Közreműködik: Horváth Barnabás Erkel-díjas zeneszerző

VONALAK ÉS FELÜLETEK


Polónyi István munkássága

A kiállítás Polónyi István különböző építészeti kialakításokra tett változatos konstrukciós megoldásait mutatja meg. Interaktív modellek alapján válnak érthetővé a teherviselések alapvető működési mechanizmusai és azok átültetésének szemléltetése a fontosabb Polónyi-tartószerkezetek esetében. A kiállítást az elmúlt évek során nagy sikerrel mutatták be Németország több városában. A kiállítás anyagát számos nyugat-európai nagyvárosban bemutatták már. Olyan helyeken, ahol az építészet és a mérnöki művészet fontos témává válik. A debreceni tárlat rendkívüli válogatás nemcsak Polónyi István munkáiból – mindehhez, Tartószerkezetek művészete címmel egy izgalmas kísérőkiállítás csatlakozik, amely Polónyi követői, hazai és a környező országok statikus konstruktőreinek leglátványosabb munkáit mutatja be. MEGNYITÓ: 2016. június 16. 14.30 óra

GÉM / GAMEkapocs


Művek az Antal–Lusztig-gyűjteményből képzőművészeti, irodalmi, zenei párhuzamokk

2016. június 4-től

A több mint négyezer művészeti alkotásból álló Antal–Lusztig-gyűjteményt szoros szálak fűzik a tízesztendős debreceni MODEM-hez. Ez alatt a tíz év alatt különböző válogatásokban a gyűjtemény számos darabja látható volt aművészeti központ falai között. A mostani tárlat eltér az eddigiektől, mert nemcsak a kollekció már ismert vagy még sohasem látott darabjai szerepelnek benne, hanem számos „vendégmű” is. A „vendégek” képzőművészek, írók, költők és zenészek munkái, melyek különböző szempontok alapján a gyűjtemény egyes darabjaihoz kapcsolódnak. A művek vagy műcsoportok közötti kapcsolat alapja a közös vagy rokon gondolat, a motivikus egyezés, a közvetlen inspiráció, a parafrázis vagy reflexió, máskor a kurátori párhuzamba állítás. A kiállítás koncepcióját szimbolizálja a kiállítás címét adó iratkapocs. Ez a mindenki által ismert és használt, nagyon szerethető kis tárgy több mint száz esztendős. Bár a feltalálás pontos ideje és helye vitatott, ami bizonyos, hogy a legelterjedtebb és ma is használt forma, melyet a kettős ovál tesz karakterisztikussá, az úgynevezett Gem paper clip először 1892-ben jelent meg és hamarosan Magyarországon is elterjedt. Gyártója a Gem Manufacturing Ltd. of England volt, s ezért magyar nyelvterületen Gem kapocsként kezdték árusítani. Majd az összeolvadt és egybeírt gemkapocs szót a népetimológiai értelmesítésnek köszönhetően egyre gyakrabban gémkapocsként említették. A kiállítás címe – a szófacsarás mezsgyéjén maradva – kihasználta az írás és a kiejtés közötti angol–magyar nyelvi eltéréseket, így lett a gémkapocs párja a gamekapocs, ami utal az egyes művek játékos olvasatára is. A kiállítás elsődleges célja, hogy időbeli átjárókat vágjon a múlt és a jelen művészeti kinyilatkoztatásai között, hogy felkutassa és megmutassa a műfajok és korok közötti rokonságokat és azonosságokat. Tematika, motívum, forma, szín, ritmus vagy éppen egy sajátos és egyéni asszociáció – mindezen elemek mentén indulhat a néző / olvasó / zenehallgató felfedezőútra. Útja során egymásra vetíti a látott és/vagy hallott műveket, összehasonlítja azokat, de leginkább arra kényszerül, hogy egy mai művész interpretációja nyomán, egy a közeli vagy távoli múltban keletkezett alkotást új olvasatban értelmezhessen.